Folytatódnak a"trumpságok"az egyre furcsább amerikai elnöki figura körül: Az amerikai médiában azt állítják, hogy Trump valójában Moszkva megtámadására buzdította Zelenszkijt
Tovább folytatódnak az egész világot meghökkentő “trumpságok” az a politikai tudathasadás, mely hetek óta jellemzi a Fehér Házat és a Trump adminiosztgrációt. A “békeharcosként” elnökké avanzsált Trump, akinek már a valódi személyazonossága körül is furcsa történetek tejednek világszerte, folyamatosan ellentmondásokba keveredik a politikai porondon. Most éppen az a hír kapott szárnyra, hogy Trump valójában a “béketárgyalásokon” arra hergelte Zelenszkijt , hogy támadja meg Moszkvát és Szentpétervárt és ezért is folytatódnak az amerikai fegyverszállítások Kijevbe, annak ellenére, hogy nemrég, pont maga Trump ( az egyik/valamelyik Trump?) jelentette be, hogy az USA beszüntet minden támogatást Kijevnek.
A Financial Times újság közzétette Donald Trump amerikai elnök és Vologyimir Zelenszkij közötti beszélgetés egyik verzióját, amelyből arra lehet következtetni, hogy az amerikai vezető felszólította Kijevet, hogy támadja meg Moszkvát és Szentpétervárt, hogy „Oroszországot tárgyalásra kényszerítse”. - írja a Ria Novosti orosz hírportál.
Korábban az amerikai Washington Post újság egy forrásra hivatkozva cikket közölt, amelyben azt állította, hogy Trump felszólította Zelenszkijt , hogy fokozza a nyomást Moszkvára és Szentpétervárra, és megkérdezte tőle, miért nem támad Moszkvára. Ahogy a lap megjegyezte, válaszul Zelenszkij fegyvereket kért ( és kapott) Trumptól ehhez.
„Vologyimir, el tudnád érni Moszkvát? (...) El tudnád érni Szentpétervárt is?” – idézi Trumpot a Financial Times, állítólag tájékozott, Fehér Házbeli források beszámolója szerint.
A források megjegyezték, hogy Trump az ilyen csapásokat egy olyan stratégia részének tekinti, amelynek célja, hogy „(az oroszoknak is fájjon” és „arra kényszerítsék az orosz vezetést , hogy tárgyalóasztalhoz üljön”.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn azt nyilatkozta, hogy Moszkva továbbra is javaslatra vár az Ukrajnával folytatandó következő tárgyalási forduló időpontjáról , de Kijev egyértelműen nem siet.
Vlagyimir Putyin orosz elnök januárban az Oroszországi Biztonsági Tanács állandó tagjaival tartott találkozóján kijelentette, hogy az ukrajnai konfliktus rendezésének célja nem egy rövid fegyverszünet és egy szünet lehet az erők átcsoportosítására és az újrafegyverkezésre a konfliktus későbbi folytatása céljából, hanem egy hosszú távú béke. Elmondása szerint az orosz hatóságok továbbra is harcolni fognak az orosz nép érdekeiért, ez a különleges művelet értelme. Putyin jegyezte meg, hogy az ukrajnai békének „a régióban élő összes nép, minden nemzet jogos érdekeinek tiszteletben tartásán” kell alapulnia.
Donald Trump hétfőn a Fehér Házban Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott megbeszélésen 100%-os vámot jelentett be az orosz árukra, valamint másodlagos szankciókat a Moszkvával kereskedő országokkal szemben, ha 50 napon belül nem születik tűzszüneti megállapodás. Ez az egész azért egy újabb tudathasadásos politikai megnyilvánulás, mert az orosz szankciók bevezetése óta az USA és Oroszország között szinte teljesen megszűnt minden kereskedelem. Itt megjegyzendő, hogy pár hónapja még Trump maga is nyilvánosan elítélte az oroszok elleni szankciókat és követelte azok beszüntetését.
Mintha tényleg két egymásnak állandóan ellentmondó Trump nyilatkozgatna a Fehér Ház “trónjáról”… ez az egész, már olyan furcsa jelenség, hogy már a nemzetközi sajtóban is állandó kérdőjeles téma. Egyes politikai elemzők úgy vélik, Trump tisztában van azzal, hogy Nyugat elvesztette az ukrajnai háborút, s ezekkel a szkizofrén politikai megnyilvánulásokkal próbálja azt a látszatot kelteni, hogy ő mindent megtett, hogy ne így legyen… A valóságot azonban nem tudni.
*Jelezzük Olvasóinknak, mi is fenntartásokkal, óvatosan kezeljük jelenleg ezeket a híreket, azonban a tájékoztatás és a tájékozódás kedvéért úgy véljük, a fontosabb eseményeket és nyilatkozatokat közzé tesszük, még akkor is, ha kétségeink vannak ezek valódiságával kapcsolatosan.
**************************************************************************************************
KEDVES OLVASÓK! Figyelem! A Modern Apokrifek szerkesztősége kéri Önt, ha eddig nem fizetett elő, tegye meg! A jelenlegi információs hadviselésben segítse oldalunkat, hogy a valós híreket juttassuk el magyar nyelvű Olvasóinknak, így is védve őket a félrevezetéstől!
Maradjon a valós híreknél, fizessen elő az oldalra!
IDE is lehet az előfizetési díjakat vagy támogatásokat küldeni, ez esetben az utalás megjegyzéséhez mellékeljék az előfizetői e-mail címet is:
Szőke Mária Magdolna
Románia
BCR, RO26RNCB0318078127860001
SWIFT: RNCB ROBU
Ha velünk akar maradni létrehozhatja vagy megújíthatja előfizetését. Erről részletek itt: Olvasóink kérésére: Lépésről-lépésre bemutatjuk, hogyan lehet előfizetni a Substacken a Modern Apokriffek oknyomozói híroldalra
"idézi Trumpot a Financial Times, állítólag tájékozott, Fehér Házbeli források beszámolója szerint."
Ime, a tipikus titkosszolgálati hergelés, meg nem nevezett forrásokkal.
A Financial Times egy Rothschild rongylap, hemzsegnek a provokátor firkászok, MI6 ügynökök náluk.
Ami viszont igaz, hogy miközben Trump 30%-os tarifát vetett ki az EU-ra és követelte és megkapta, hogy az összes NATO ország 5%-al növelje hadi kiadásait, hirtelen van elég fegyver az USAban amit a NATO tagállamok (illetve azok polgárai) szépen kifizetnek és elküldik Ukrajnába azokat.
Olyan 1.1 billió dollárnyi fegyverről van szó.
Fegyverkereskedelem, háború festett papírdarabokért amit a világ pénzként ismer.
Nini, megszólalt Ursula van de Lejjebb is...európa polgárai fizetnek mint a katonatiszt:
"Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke azt tervezi, hogy azonnal megszünteti a Közös Agrárpolitikát, amelynek szerepe csupán formális, mivel ez egy meglehetősen költséges program az EU számára.
***********************************************************************************************
Egyszerűbben fogalmazva, a hatalmas összeg, amit Ukrajnának adtak, legutóbb a Patriots felvásárlásával, pénzügyi fulladáshoz vezet a gazdák számára, akik azt fogják látni, hogy az adójuk ahelyett, hogy visszakerülne az unió polgáraihoz, Kijevbe kerül.
Az első fázis 17 Patriot üteg 45 milliárd eurós beszerzésére vonatkozik, amelyet további fegyverrendszerek követnek majd.
************************************************************************************************
Természetesen már számos reakció érkezett mind a mezőgazdasági világ, mind egyes európai mezőgazdasági miniszterek részéről.
Az EU 2027 utáni jövőbeli agrárpolitikájának kiszivárgott tervezete szerint, amelyet a Politico birtokába jutott , Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke az EU támogatási rendszerének radikális átalakítását készíti elő, amely lényegében drasztikus csökkentéseket jelent, mivel az európai költségvetés az ukrán kérdés megoldására törekszik.
Ez a reform részben életben tartja Grúzia költségvetését, de a politikai konfliktusokat Brüsszelből a tagállamok fővárosaiba helyezi át.
A Közös Agrárpolitika (KAP), az EU egyik legfontosabb és legjellegzetesebb politikája, csak formálisan fog fennmaradni.
Lényegében egy szélesebb nemzeti finanszírozási csomagba integrálják majd a kohéziós és regionális alapokkal együtt.
Így a mezőgazdasági minisztereknek nemzeti szinten kell majd kezelniük az egyre zsugorodó „malacpersely” elosztásával kapcsolatos vitákat.
A támogatások átszervezése von der Leyen átfogóbb tervének része, amely az EU hétéves költségvetésének átalakítását célozza.
Egy olyan terv, amely várhatóan ágazatokat, régiókat és minisztériumokat állít szembe egymással, mivel Brüsszel kevesebb pénzből próbál több prioritást – főként katonai felszereléseket – fedezni.
Ahogy a Politico is megjegyzi, ez azt jelenti, hogy a KAP-nak is „többet kell tennie kevesebből”, egy olyan időszakban, amikor az EU küzd a világjárvány okozta adósságokkal, a védelem megerősítésének szükségességével és egy fix, nem növekvő teljes költségvetéssel.
A Bizottság, amely szerdán hivatalosan is bemutatja költségvetési reformjavaslatát, a reformot „egyszerűsítésnek” nevezi. Vagy, ahogy egy uniós diplomata fogalmazott: „Micsoda káosz”.
A KAP évtizedek óta az EU egyik legnagyobb kiadási sora, amely hétévente közel 400 milliárd eurót juttat a blokk mezőgazdaságának és vidéki közösségeinek.
A Bizottság hivatalosan ragaszkodik ahhoz, hogy a KAP továbbra is az európai politika „pillére” maradjon. Állítólag a színfalak mögött az új mezőgazdasági biztos, Christoph Hansen keményen küzdött azért, hogy a mezőgazdasági alapok jelentős része érintetlen maradjon.
Bár a költségvetés teljes összege még nem végleges, úgy tűnik, Hansen néhány „vörös vonalát” beépítették a tervbe, például a közvetlen kifizetéseket és a fiatal gazdálkodók számára megnövelt támogatást.
A politikai következmények azonban most nemzeti szintre helyeződnek át. 2028-tól kezdődően a mezőgazdasági minisztereknek kell eldönteniük, hogy kit tekintenek „aktív gazdálkodónak”, és hogyan ítélik oda a jövedelemtámogatást, szigorúbb kritériumok alapján.
Brüsszel azt javasolja, hogy elsőbbséget élvezzenek a kisgazdaságok, a fiatal gazdák, a mezőgazdasági ágazatban dolgozó nők és a hegyvidéki területek termelői, de kötelező érvényű szabályok bevezetése nélkül.
A tervezet kimondja, hogy minél több földet művel valaki, annál kevesebb hektáronkénti támogatást kap.
A nagy földtulajdonosoknak járó támogatások felső határa 100 000 euró lesz – ez egy régi, de örök vitatott intézkedés, amely ellen a mezőgazdasági szervezetek évek óta küzdenek.
A végrehajtása most a nemzeti kormányokon múlik. Aggodalomra ad okot, hogy a különböző nemzeti megközelítések a mezőgazdasági politikák egyenetlenségéhez vezetnek, és a 27 tagállamban egymással versengő támogatási rendszerek alakulnak ki.
A nemzeti mezőgazdasági miniszterek számára azonban a reform „forró krumpli”: meg kell védeniük a gazdálkodóknak szánt forrásokat egy olyan időszakban, amikor ezek az állami költségvetés más szükségleteivel fognak versenyezni.
„ A közös agrárpolitika jól működik, és kulcsfontosságú Európa stratégiai autonómiája szempontjából.”
„ Nem szabad elpusztítanunk valamit , ami termékeny” – mondta José Manuel Fernandes portugál mezőgazdasági miniszter az európai miniszterek brüsszeli találkozóján.
„A vidéki és regionális alapok összevonása ” – tette hozzá – „ azzal a kockázattal jár, hogy a KAP szabályok nélküli küzdőtérré válik.”
A Bizottság egyelőre fenntartja, hogy a gazdálkodóknak nyújtott alapvető támogatások továbbra is védettek. Azonban még ha a KAP struktúrája papíron megmarad is, a költségvetése várhatóan jelentősen csökkenni fog. A korai becslések a jelenlegi szinthez képest 15-25%-os csökkentést javasolnak.
Ezért hangsúlyozza a Bizottság – ahogy a Politico is kiemeli – az olyan kulcsszavakat, mint a „hatékonyság”, a „rugalmasság” és a „célzott támogatás” – ezek a kifejezések azt jelentik, hogy a kormányoknak nehéz döntéseket kell hozniuk.
A gazdák attól tartanak, hogy a mezőgazdaság bevonása egy szélesebb kiadási sorba lehetővé teszi a pénzügyminisztériumok számára, hogy könnyebben elvonják a KAP-alapokat más prioritásokra.
És bár a kiszivárgott terv elméletileg az élelmiszertermelés folyamatos támogatását ígéri, egyértelműen utal olyan új célokra is, mint a zöld technológia, a védelmi felkészültség és a versenyképesség.
Dühös reakciók a gazdáktól – A „csata csak most kezdődik”
„Ez a terv elfogadhatatlan a gazdálkodói közösség számára ” – mondta Luc Vernet, a Farm Europe gazdaszövetségtől.
„A gazdák támogatják az európai politikát – ezt minden közvélemény-kutatás mutatja. És most támogatás helyett pofont kapnak az arcukon .”
„A terv, amelyet von der Leyen készít elő, teljesen elszakadt az európai mezőgazdaság valóságától ” – tette hozzá.
A javaslat erejének első próbája hamarosan eljöhet: szerdán, azon a napon, amikor a Bizottság hivatalosan is bemutatja a tervet, a gazdák azt tervezik, hogy traktoraikkal visszatérnek Brüsszelbe.
Az igazi csata azonban csak most kezdődik. A terv várhatóan évekig tartó kemény tárgyalásokat indít el az Európai Parlamenttel és a nemzeti kormányokkal, így rengeteg idő marad az európai mezőgazdaság jövőjével kapcsolatos újabb konfliktusokra.