Tovább folytatódnak az egész világot meghökkentő “trumpságok” az a politikai tudathasadás, mely hetek óta jellemzi a Fehér Házat és a Trump adminiosztgrációt.
"idézi Trumpot a Financial Times, állítólag tájékozott, Fehér Házbeli források beszámolója szerint."
Ime, a tipikus titkosszolgálati hergelés, meg nem nevezett forrásokkal.
A Financial Times egy Rothschild rongylap, hemzsegnek a provokátor firkászok, MI6 ügynökök náluk.
Ami viszont igaz, hogy miközben Trump 30%-os tarifát vetett ki az EU-ra és követelte és megkapta, hogy az összes NATO ország 5%-al növelje hadi kiadásait, hirtelen van elég fegyver az USAban amit a NATO tagállamok (illetve azok polgárai) szépen kifizetnek és elküldik Ukrajnába azokat.
Olyan 1.1 billió dollárnyi fegyverről van szó.
Fegyverkereskedelem, háború festett papírdarabokért amit a világ pénzként ismer.
Nini, megszólalt Ursula van de Lejjebb is...európa polgárai fizetnek mint a katonatiszt:
"Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke azt tervezi, hogy azonnal megszünteti a Közös Agrárpolitikát, amelynek szerepe csupán formális, mivel ez egy meglehetősen költséges program az EU számára.
Egyszerűbben fogalmazva, a hatalmas összeg, amit Ukrajnának adtak, legutóbb a Patriots felvásárlásával, pénzügyi fulladáshoz vezet a gazdák számára, akik azt fogják látni, hogy az adójuk ahelyett, hogy visszakerülne az unió polgáraihoz, Kijevbe kerül.
Az első fázis 17 Patriot üteg 45 milliárd eurós beszerzésére vonatkozik, amelyet további fegyverrendszerek követnek majd.
Természetesen már számos reakció érkezett mind a mezőgazdasági világ, mind egyes európai mezőgazdasági miniszterek részéről.
Az EU 2027 utáni jövőbeli agrárpolitikájának kiszivárgott tervezete szerint, amelyet a Politico birtokába jutott , Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke az EU támogatási rendszerének radikális átalakítását készíti elő, amely lényegében drasztikus csökkentéseket jelent, mivel az európai költségvetés az ukrán kérdés megoldására törekszik.
Ez a reform részben életben tartja Grúzia költségvetését, de a politikai konfliktusokat Brüsszelből a tagállamok fővárosaiba helyezi át.
A Közös Agrárpolitika (KAP), az EU egyik legfontosabb és legjellegzetesebb politikája, csak formálisan fog fennmaradni.
Lényegében egy szélesebb nemzeti finanszírozási csomagba integrálják majd a kohéziós és regionális alapokkal együtt.
Így a mezőgazdasági minisztereknek nemzeti szinten kell majd kezelniük az egyre zsugorodó „malacpersely” elosztásával kapcsolatos vitákat.
A támogatások átszervezése von der Leyen átfogóbb tervének része, amely az EU hétéves költségvetésének átalakítását célozza.
Egy olyan terv, amely várhatóan ágazatokat, régiókat és minisztériumokat állít szembe egymással, mivel Brüsszel kevesebb pénzből próbál több prioritást – főként katonai felszereléseket – fedezni.
Ahogy a Politico is megjegyzi, ez azt jelenti, hogy a KAP-nak is „többet kell tennie kevesebből”, egy olyan időszakban, amikor az EU küzd a világjárvány okozta adósságokkal, a védelem megerősítésének szükségességével és egy fix, nem növekvő teljes költségvetéssel.
A Bizottság, amely szerdán hivatalosan is bemutatja költségvetési reformjavaslatát, a reformot „egyszerűsítésnek” nevezi. Vagy, ahogy egy uniós diplomata fogalmazott: „Micsoda káosz”.
A KAP évtizedek óta az EU egyik legnagyobb kiadási sora, amely hétévente közel 400 milliárd eurót juttat a blokk mezőgazdaságának és vidéki közösségeinek.
A Bizottság hivatalosan ragaszkodik ahhoz, hogy a KAP továbbra is az európai politika „pillére” maradjon. Állítólag a színfalak mögött az új mezőgazdasági biztos, Christoph Hansen keményen küzdött azért, hogy a mezőgazdasági alapok jelentős része érintetlen maradjon.
Bár a költségvetés teljes összege még nem végleges, úgy tűnik, Hansen néhány „vörös vonalát” beépítették a tervbe, például a közvetlen kifizetéseket és a fiatal gazdálkodók számára megnövelt támogatást.
A politikai következmények azonban most nemzeti szintre helyeződnek át. 2028-tól kezdődően a mezőgazdasági minisztereknek kell eldönteniük, hogy kit tekintenek „aktív gazdálkodónak”, és hogyan ítélik oda a jövedelemtámogatást, szigorúbb kritériumok alapján.
Brüsszel azt javasolja, hogy elsőbbséget élvezzenek a kisgazdaságok, a fiatal gazdák, a mezőgazdasági ágazatban dolgozó nők és a hegyvidéki területek termelői, de kötelező érvényű szabályok bevezetése nélkül.
A tervezet kimondja, hogy minél több földet művel valaki, annál kevesebb hektáronkénti támogatást kap.
A nagy földtulajdonosoknak járó támogatások felső határa 100 000 euró lesz – ez egy régi, de örök vitatott intézkedés, amely ellen a mezőgazdasági szervezetek évek óta küzdenek.
A végrehajtása most a nemzeti kormányokon múlik. Aggodalomra ad okot, hogy a különböző nemzeti megközelítések a mezőgazdasági politikák egyenetlenségéhez vezetnek, és a 27 tagállamban egymással versengő támogatási rendszerek alakulnak ki.
A nemzeti mezőgazdasági miniszterek számára azonban a reform „forró krumpli”: meg kell védeniük a gazdálkodóknak szánt forrásokat egy olyan időszakban, amikor ezek az állami költségvetés más szükségleteivel fognak versenyezni.
„ A közös agrárpolitika jól működik, és kulcsfontosságú Európa stratégiai autonómiája szempontjából.”
„ Nem szabad elpusztítanunk valamit , ami termékeny” – mondta José Manuel Fernandes portugál mezőgazdasági miniszter az európai miniszterek brüsszeli találkozóján.
„A vidéki és regionális alapok összevonása ” – tette hozzá – „ azzal a kockázattal jár, hogy a KAP szabályok nélküli küzdőtérré válik.”
A Bizottság egyelőre fenntartja, hogy a gazdálkodóknak nyújtott alapvető támogatások továbbra is védettek. Azonban még ha a KAP struktúrája papíron megmarad is, a költségvetése várhatóan jelentősen csökkenni fog. A korai becslések a jelenlegi szinthez képest 15-25%-os csökkentést javasolnak.
Ezért hangsúlyozza a Bizottság – ahogy a Politico is kiemeli – az olyan kulcsszavakat, mint a „hatékonyság”, a „rugalmasság” és a „célzott támogatás” – ezek a kifejezések azt jelentik, hogy a kormányoknak nehéz döntéseket kell hozniuk.
A gazdák attól tartanak, hogy a mezőgazdaság bevonása egy szélesebb kiadási sorba lehetővé teszi a pénzügyminisztériumok számára, hogy könnyebben elvonják a KAP-alapokat más prioritásokra.
És bár a kiszivárgott terv elméletileg az élelmiszertermelés folyamatos támogatását ígéri, egyértelműen utal olyan új célokra is, mint a zöld technológia, a védelmi felkészültség és a versenyképesség.
Dühös reakciók a gazdáktól – A „csata csak most kezdődik”
„Ez a terv elfogadhatatlan a gazdálkodói közösség számára ” – mondta Luc Vernet, a Farm Europe gazdaszövetségtől.
„A gazdák támogatják az európai politikát – ezt minden közvélemény-kutatás mutatja. És most támogatás helyett pofont kapnak az arcukon .”
„A terv, amelyet von der Leyen készít elő, teljesen elszakadt az európai mezőgazdaság valóságától ” – tette hozzá.
A javaslat erejének első próbája hamarosan eljöhet: szerdán, azon a napon, amikor a Bizottság hivatalosan is bemutatja a tervet, a gazdák azt tervezik, hogy traktoraikkal visszatérnek Brüsszelbe.
Az igazi csata azonban csak most kezdődik. A terv várhatóan évekig tartó kemény tárgyalásokat indít el az Európai Parlamenttel és a nemzeti kormányokkal, így rengeteg idő marad az európai mezőgazdaság jövőjével kapcsolatos újabb konfliktusokra.
"50 NAP A HÁBORÚ BEFEJEZÉSÉRE: Trump azt mondja, hogy Zelenszkijnek NEM kellene amerikai gyártmányú rakétákkal csapást mérnie Moszkvába.
Így történt, hogy tegnap (14-én) Donald J. Trump amerikai elnök több olyan lépést is tett, amelyet széles körben Oroszország-ellenesnek és Ukrajna-pártinak véltek.
Kezdjük azzal, hogy Trump egy zseniális képlettel 10 milliárd dolláros katonai segélyt engedélyezett Ukrajnának: A NATO (az európaiak és Kanada - de nem az USA) fizeti az amerikai fegyvereket.
Az amerikai elnök ugyanakkor kemény másodlagos szankciókkal fenyegette meg Moszkvát, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök 50 napon belül nem köt békemegállapodást Ukrajnával.
[Ukrán parlamenti képviselők és európai tisztviselők arra panaszkodtak, hogy Trump „50 napot adott Putyinnak Ukrajna meghódítására”.]
A bejelentést megelőzően az USAID-média azt tette, amit szokott: „névtelen forrásokkal” megjelentetett egy történetet, amely szerint a Volodimir Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetése során Trump arra biztatta volna, hogy rakétákkal csapjon le mélyen orosz területre - többek között Moszkvára is.
Az orosz fél nem volt hajlandó hitelt adni ennek a jelentésnek, és ma (15-én) Trumpot kérdezték erről.
Trump azt válaszolta, hogy Zelenszkijnek NEM Moszkvát kellene célba vennie, és hozzátette, hogy Putyinnak „50 napos határidőn belül bele kell egyeznie egy tűzszüneti megállapodásba, különben szankciók lépnek életbe”.
A Reuters jelentette:
"A Financial Times a megbeszélésekről tájékoztatott személyekre hivatkozva kedden arról számolt be, hogy Trump bizalmasan arra biztatta Ukrajnát, hogy fokozza az Oroszország elleni mély csapásokat."
Az újság hozzátette, hogy Trump megkérdezte Zelenszkijt, hogy le tudna-e csapni Moszkvára, ha az Egyesült Államok nagy hatótávolságú fegyvereket biztosítana.
'Nem, nem kellene Moszkvát célba vennie' - mondta Trump újságíróknak a Fehér Ház déli gyepén, amikor arról kérdezték Zelenszkijt, hogy megtámadná-e az orosz fővárost'."
„Arra a kérdésre, hogy most Ukrajna oldalán áll-e, Trump azt mondta: »Senki oldalán sem állok«, majd kijelentette, hogy »az emberiség oldalán« áll, mert »meg akarom állítani a gyilkolást«”.
"idézi Trumpot a Financial Times, állítólag tájékozott, Fehér Házbeli források beszámolója szerint."
Ime, a tipikus titkosszolgálati hergelés, meg nem nevezett forrásokkal.
A Financial Times egy Rothschild rongylap, hemzsegnek a provokátor firkászok, MI6 ügynökök náluk.
Ami viszont igaz, hogy miközben Trump 30%-os tarifát vetett ki az EU-ra és követelte és megkapta, hogy az összes NATO ország 5%-al növelje hadi kiadásait, hirtelen van elég fegyver az USAban amit a NATO tagállamok (illetve azok polgárai) szépen kifizetnek és elküldik Ukrajnába azokat.
Olyan 1.1 billió dollárnyi fegyverről van szó.
Fegyverkereskedelem, háború festett papírdarabokért amit a világ pénzként ismer.
Nini, megszólalt Ursula van de Lejjebb is...európa polgárai fizetnek mint a katonatiszt:
"Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke azt tervezi, hogy azonnal megszünteti a Közös Agrárpolitikát, amelynek szerepe csupán formális, mivel ez egy meglehetősen költséges program az EU számára.
***********************************************************************************************
Egyszerűbben fogalmazva, a hatalmas összeg, amit Ukrajnának adtak, legutóbb a Patriots felvásárlásával, pénzügyi fulladáshoz vezet a gazdák számára, akik azt fogják látni, hogy az adójuk ahelyett, hogy visszakerülne az unió polgáraihoz, Kijevbe kerül.
Az első fázis 17 Patriot üteg 45 milliárd eurós beszerzésére vonatkozik, amelyet további fegyverrendszerek követnek majd.
************************************************************************************************
Természetesen már számos reakció érkezett mind a mezőgazdasági világ, mind egyes európai mezőgazdasági miniszterek részéről.
Az EU 2027 utáni jövőbeli agrárpolitikájának kiszivárgott tervezete szerint, amelyet a Politico birtokába jutott , Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke az EU támogatási rendszerének radikális átalakítását készíti elő, amely lényegében drasztikus csökkentéseket jelent, mivel az európai költségvetés az ukrán kérdés megoldására törekszik.
Ez a reform részben életben tartja Grúzia költségvetését, de a politikai konfliktusokat Brüsszelből a tagállamok fővárosaiba helyezi át.
A Közös Agrárpolitika (KAP), az EU egyik legfontosabb és legjellegzetesebb politikája, csak formálisan fog fennmaradni.
Lényegében egy szélesebb nemzeti finanszírozási csomagba integrálják majd a kohéziós és regionális alapokkal együtt.
Így a mezőgazdasági minisztereknek nemzeti szinten kell majd kezelniük az egyre zsugorodó „malacpersely” elosztásával kapcsolatos vitákat.
A támogatások átszervezése von der Leyen átfogóbb tervének része, amely az EU hétéves költségvetésének átalakítását célozza.
Egy olyan terv, amely várhatóan ágazatokat, régiókat és minisztériumokat állít szembe egymással, mivel Brüsszel kevesebb pénzből próbál több prioritást – főként katonai felszereléseket – fedezni.
Ahogy a Politico is megjegyzi, ez azt jelenti, hogy a KAP-nak is „többet kell tennie kevesebből”, egy olyan időszakban, amikor az EU küzd a világjárvány okozta adósságokkal, a védelem megerősítésének szükségességével és egy fix, nem növekvő teljes költségvetéssel.
A Bizottság, amely szerdán hivatalosan is bemutatja költségvetési reformjavaslatát, a reformot „egyszerűsítésnek” nevezi. Vagy, ahogy egy uniós diplomata fogalmazott: „Micsoda káosz”.
A KAP évtizedek óta az EU egyik legnagyobb kiadási sora, amely hétévente közel 400 milliárd eurót juttat a blokk mezőgazdaságának és vidéki közösségeinek.
A Bizottság hivatalosan ragaszkodik ahhoz, hogy a KAP továbbra is az európai politika „pillére” maradjon. Állítólag a színfalak mögött az új mezőgazdasági biztos, Christoph Hansen keményen küzdött azért, hogy a mezőgazdasági alapok jelentős része érintetlen maradjon.
Bár a költségvetés teljes összege még nem végleges, úgy tűnik, Hansen néhány „vörös vonalát” beépítették a tervbe, például a közvetlen kifizetéseket és a fiatal gazdálkodók számára megnövelt támogatást.
A politikai következmények azonban most nemzeti szintre helyeződnek át. 2028-tól kezdődően a mezőgazdasági minisztereknek kell eldönteniük, hogy kit tekintenek „aktív gazdálkodónak”, és hogyan ítélik oda a jövedelemtámogatást, szigorúbb kritériumok alapján.
Brüsszel azt javasolja, hogy elsőbbséget élvezzenek a kisgazdaságok, a fiatal gazdák, a mezőgazdasági ágazatban dolgozó nők és a hegyvidéki területek termelői, de kötelező érvényű szabályok bevezetése nélkül.
A tervezet kimondja, hogy minél több földet művel valaki, annál kevesebb hektáronkénti támogatást kap.
A nagy földtulajdonosoknak járó támogatások felső határa 100 000 euró lesz – ez egy régi, de örök vitatott intézkedés, amely ellen a mezőgazdasági szervezetek évek óta küzdenek.
A végrehajtása most a nemzeti kormányokon múlik. Aggodalomra ad okot, hogy a különböző nemzeti megközelítések a mezőgazdasági politikák egyenetlenségéhez vezetnek, és a 27 tagállamban egymással versengő támogatási rendszerek alakulnak ki.
A nemzeti mezőgazdasági miniszterek számára azonban a reform „forró krumpli”: meg kell védeniük a gazdálkodóknak szánt forrásokat egy olyan időszakban, amikor ezek az állami költségvetés más szükségleteivel fognak versenyezni.
„ A közös agrárpolitika jól működik, és kulcsfontosságú Európa stratégiai autonómiája szempontjából.”
„ Nem szabad elpusztítanunk valamit , ami termékeny” – mondta José Manuel Fernandes portugál mezőgazdasági miniszter az európai miniszterek brüsszeli találkozóján.
„A vidéki és regionális alapok összevonása ” – tette hozzá – „ azzal a kockázattal jár, hogy a KAP szabályok nélküli küzdőtérré válik.”
A Bizottság egyelőre fenntartja, hogy a gazdálkodóknak nyújtott alapvető támogatások továbbra is védettek. Azonban még ha a KAP struktúrája papíron megmarad is, a költségvetése várhatóan jelentősen csökkenni fog. A korai becslések a jelenlegi szinthez képest 15-25%-os csökkentést javasolnak.
Ezért hangsúlyozza a Bizottság – ahogy a Politico is kiemeli – az olyan kulcsszavakat, mint a „hatékonyság”, a „rugalmasság” és a „célzott támogatás” – ezek a kifejezések azt jelentik, hogy a kormányoknak nehéz döntéseket kell hozniuk.
A gazdák attól tartanak, hogy a mezőgazdaság bevonása egy szélesebb kiadási sorba lehetővé teszi a pénzügyminisztériumok számára, hogy könnyebben elvonják a KAP-alapokat más prioritásokra.
És bár a kiszivárgott terv elméletileg az élelmiszertermelés folyamatos támogatását ígéri, egyértelműen utal olyan új célokra is, mint a zöld technológia, a védelmi felkészültség és a versenyképesség.
Dühös reakciók a gazdáktól – A „csata csak most kezdődik”
„Ez a terv elfogadhatatlan a gazdálkodói közösség számára ” – mondta Luc Vernet, a Farm Europe gazdaszövetségtől.
„A gazdák támogatják az európai politikát – ezt minden közvélemény-kutatás mutatja. És most támogatás helyett pofont kapnak az arcukon .”
„A terv, amelyet von der Leyen készít elő, teljesen elszakadt az európai mezőgazdaság valóságától ” – tette hozzá.
A javaslat erejének első próbája hamarosan eljöhet: szerdán, azon a napon, amikor a Bizottság hivatalosan is bemutatja a tervet, a gazdák azt tervezik, hogy traktoraikkal visszatérnek Brüsszelbe.
Az igazi csata azonban csak most kezdődik. A terv várhatóan évekig tartó kemény tárgyalásokat indít el az Európai Parlamenttel és a nemzeti kormányokkal, így rengeteg idő marad az európai mezőgazdaság jövőjével kapcsolatos újabb konfliktusokra.
Akkor itt van az igazolása annak, hogy a bankárkaszt, a cinkos médiával és a titkosszolgálataikkal HAZUDNAK és KEVERIK a lekvárt.
"RIPORTER: Zelenszkijnek Moszkvát kellene célba vennie?
TRUMP: NEM, nem szabadna Moszkvát célba vennie
https://x.com/i/status/1945175188699545788
Telkes cikk:
"50 NAP A HÁBORÚ BEFEJEZÉSÉRE: Trump azt mondja, hogy Zelenszkijnek NEM kellene amerikai gyártmányú rakétákkal csapást mérnie Moszkvába.
Így történt, hogy tegnap (14-én) Donald J. Trump amerikai elnök több olyan lépést is tett, amelyet széles körben Oroszország-ellenesnek és Ukrajna-pártinak véltek.
Kezdjük azzal, hogy Trump egy zseniális képlettel 10 milliárd dolláros katonai segélyt engedélyezett Ukrajnának: A NATO (az európaiak és Kanada - de nem az USA) fizeti az amerikai fegyvereket.
Az amerikai elnök ugyanakkor kemény másodlagos szankciókkal fenyegette meg Moszkvát, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök 50 napon belül nem köt békemegállapodást Ukrajnával.
[Ukrán parlamenti képviselők és európai tisztviselők arra panaszkodtak, hogy Trump „50 napot adott Putyinnak Ukrajna meghódítására”.]
A bejelentést megelőzően az USAID-média azt tette, amit szokott: „névtelen forrásokkal” megjelentetett egy történetet, amely szerint a Volodimir Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetése során Trump arra biztatta volna, hogy rakétákkal csapjon le mélyen orosz területre - többek között Moszkvára is.
Az orosz fél nem volt hajlandó hitelt adni ennek a jelentésnek, és ma (15-én) Trumpot kérdezték erről.
Trump azt válaszolta, hogy Zelenszkijnek NEM Moszkvát kellene célba vennie, és hozzátette, hogy Putyinnak „50 napos határidőn belül bele kell egyeznie egy tűzszüneti megállapodásba, különben szankciók lépnek életbe”.
A Reuters jelentette:
"A Financial Times a megbeszélésekről tájékoztatott személyekre hivatkozva kedden arról számolt be, hogy Trump bizalmasan arra biztatta Ukrajnát, hogy fokozza az Oroszország elleni mély csapásokat."
Az újság hozzátette, hogy Trump megkérdezte Zelenszkijt, hogy le tudna-e csapni Moszkvára, ha az Egyesült Államok nagy hatótávolságú fegyvereket biztosítana.
'Nem, nem kellene Moszkvát célba vennie' - mondta Trump újságíróknak a Fehér Ház déli gyepén, amikor arról kérdezték Zelenszkijt, hogy megtámadná-e az orosz fővárost'."
„Arra a kérdésre, hogy most Ukrajna oldalán áll-e, Trump azt mondta: »Senki oldalán sem állok«, majd kijelentette, hogy »az emberiség oldalán« áll, mert »meg akarom állítani a gyilkolást«”.