TANULMÁNY: Nem adják fel a tömeggyilkos bioterroristák! - Holland laboratórium 100%-ban halálos mutáns madárinfluenzát állított elő, amely emlősök között terjed
Egy, a hollandiai kormány által finanszírozott laboratórium létrehozta a H5N1 madárinfluenza vírus egy olyan mutáns törzsét, amely állítólag a szigorúan ellenőrzött laboratóriumi körülmények között képes terjedni emlősök között is, és 100%-os halálozást okozni - derült ki a Journal of General Virology című folyóiratban kedden megjelent új, lektorált tanulmányból .
MI MÁS CÉLT SZOLGÁLNAK EZEK A KÍSAÉRLKETEK , HA NEM AZ EMEBRISÉG ELLENI TOVÁBBI BIOTERRORISTA MERÉNYLETEKET?
A közzétett megállapítások tovább bővítik a mesterségesen kirobbantott világjárványok lehetőségét.
Az új kísérletet a Wageningen Bioveterinary Research (WBVR) intézetben végezték, a tanulmány szerint „három HPAI H5N1 vírussal”, amelyek „a H5 2.3.4.4b kládhoz tartoztak”.
A WBVR finanszírozást kap a Járványügyi Felkészültségi Innovációk Koalíciójától (CEPI), amelyet a Gates Alapítvány finanszíroz , és a Világgazdasági Fórum (WEF) alapított .
Az újonnan kifejlesztett víruskonstrukciókat vörös róka agyából nyerték, és embrionált csirketojásokban amplifikálták.
A szereket vagy közvetlenül orron keresztül, vagy közvetve, a kezelt állatok melletti elhelyezés révén juttatták be a kísérleti görényekbe.
Minden fertőzött állat elpusztult.
„A B vagy C csoportba tartozó összes oltott görény, amelyet a 14. napos boncolásra terveztek, a 4. és 5. napos kor között elérte a HEP-et. Mindhárom kontakt átviteli görény (D csoport) a 7. napos korban elérte a HEP-et” – áll a tanulmányban.
A „HEP”, vagyis a humánus végpont kifejezés a laboratóriumban meghatározott, megfigyelhető szorongás küszöbértékére utal, beleértve az olyan jeleket, mint a légzési nehézség és a neurológiai remegés.
A HEP-be jutó állatokat a H5N1-ként jelölt anyaggal való érintkezés után a protokollnak megfelelően elaltatták.
„A HEP-eket akkor alkalmazták, ha a következő kritériumok teljesültek: a depresszió, a légzés (nehézlégzés) és a neurológiai tünetek (pl. remegés) összesített pontszáma 4 volt... Minden állatot, amely elérte a HEP-et, azonnal elaltattak és boncoltak.”
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a súlyos tüneteket több szervet érintő szöveti gyulladás okozta.
„A B, C és D csoportba tartozó görények többségénél a HEP-hez vezető súlyos betegséget közepesen súlyos vagy súlyos nekrotizáló hasnyálmirigy-gyulladás, hepatitisz és encephalitis kombinációja okozta.”
A tanulmány nem vizsgálja, hogy a megfigyelt romlás kizárólag a víruskonstrukciónak vagy a kísérleti célba juttatási mechanizmusnak és a stresszkörnyezetnek volt-e a következménye.
Kísérleti körülmények között megfigyelt átvitel
A kutatók szerint a PB2-E627K mutációt hordozó anyag – amelyet a virológiai szakirodalomban széles körben az emlős sejtekhez való alkalmazkodással hoznak összefüggésbe – volt felelős a tünetek kiváltásáért mind a közvetlenül kezelt állatoknál, mind a velük érintkezésben lévőknél.
„Csoportos környezetben vizsgálták a PB2-E627K mutációt hordozó vírus átvitelét az együtt tartott görényekre, és a recipiens görényekben a közvetlenül beoltott görényekhez képest kiemelkedő vírusantigén-festődéssel járó neurológiai tüneteket okozott.”
„A H5N1-2021 PB2-627K vírussal közvetlen kontaktus útján fertőzött görények kifejezettebb neurológiai tüneteket mutattak, melyeket a vírusantigén expressziója kísért a szaglóhagymában és az agyban.”
Úgy tűnt, hogy a konstrukció felhalmozódott az agyszövetben és az emésztéshez kapcsolódó neurális hálózatokban.
A kutatók a következőkről számoltak be:
„Neuronális vírusfehérje-festődést észleltek a szaglóbulbban, a trigeminus ganglionban, a nagyagyban, a kisagyban és a duodenális plexus neuronjaiban.”
A tanulmány azonban nem vizsgálja, hogy ezek a tünetek kizárólag a mesterségesen létrehozott szekvenciából, vagy a gazdaszervezet biológiai válaszából eredtek-e egy rendellenes expozíciós útvonalra.
Mutáció in vivo alakult ki
Az egyik esetben a PB2-E627K mutáció a kutatók által a gazdaszervezetben történő vírusreplikációként leírt folyamat során jelent meg.
„Egy görény (#11) májában a vírus populáció 87,61%-ában többségi, míg tüdőjében a PB2-E627K mutációt mutatták ki, kisebbségi, 1,06%-os vírus populációban pedig.”
A kutatók nem vizsgálták, hogy az ilyen mutációk spontán módon keletkeznek-e minden biológiai kontextusban, vagy csak a kényszerített kísérleti expozíciós paradigmára jellemzőek.
A konstrukció összefüggésben áll a több szervből álló gyulladással
Az agyvelő-gyulladás mellett széles körű szervkárosodásról is beszámoltak a vírusos anyagnak kitett állatoknál.
„[A] vírusos antigén expressziója a legkiemelkedőbb az orrkagylókban, a májban és a hasnyálmirigyben volt”, és „neuronokban és mikroglia sejtekben is expresszálódott”.
A károsodás a tanulmány szerint „10^6 EID50/milliliter” dózisú oltást követően következett be, ami egy olyan víruskoncentráció, amely természetes környezetben valószínűtlen.
Egyes elemzők azzal érvelnek, hogy a tanulmány eredményei egy mesterséges körülmények által kiváltott szisztémás gyulladásos reakciót tükröznek, nem pedig egy fertőző betegség modelljét, bár a szerzők nem kommentálták ezt a lehetőséget.
A szerzők zoonózisos átterjedés veszélyére figyelmeztetnek
A mesterséges expozíciós kontextus ellenére a tanulmány szerzői kijelentették:
„Kimutatták az emlősök közötti átvitelt... ami aláhúzza a jelenlegi HPAI H5N1 vírusok zoonózisos potenciálját.”
A kutatást a Wageningen Bioveterinary Research intézetben végezték, a holland Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Élelmiszerminőségi Minisztérium támogatásával (projektszámok: WOT-01-003-112, WOT-01-003-096 és KB-37-003-039).
Minden eljárást 3-as biológiai biztonsági szintű (BSL-3) zárt térben végeztek.
„Az állatkísérleteket és a laboratóriumi munkát a hollandiai Lelystadban található Wageningen Bioveterinary Research (WBVR) humán biológiai biztonsági szintű laboratóriumaiban (hBSL3) végezték.”
Az, hogy a H5N1-gyel jelölt konstrukció ugyanazt az eredményt produkálná-e természetes, stresszmentes emlőskörnyezetben, továbbra is értelmezés kérdése – függetlenül a vírus okozta okokról alkotott nézettől.
A tanulmány lényegében egy növekvő aggodalomra világít rá: a kormányok nem csupán a következő világjárványra készülnek, hanem aktívan kidolgozzák azokat a konstrukciókat, amelyekről azt állítják, hogy tömeges oltást, vészhelyzeti hatalmat és átfogó kijárási tilalmat tesznek szükségessé.
A hollandi királyi családot megkínálták az új "biofegyverrel"?
Rajtuk kell kezdeni....
Nincs jobb dolguk, mint az ilyen eszement f@szságokkal foglalkozni és önteni a dellát ilyen kisérletezésre? Nincs elég betegség és probléma?
Ezek a kutatók pontosan tudják, mire van használva a szürkeállományuk, akkor miért nem a jóra használják?
Persze ez költői kérdés volt - a mammon istene mozgat mindent, nem kell ide se gerinc, se lelkiismeret. Hogy a qrva anyátokban rohadnátok meg!