IRODALOM - Kutyanéni - Embermesék

Olvass, lazíts, gondolkodj az Apokalipszis idején is - Nyisd meg a Lelked Isten felé

Az úgy történt, hogy nemrég megmaradt pár szelet kenyér s kissé megszikkadt. Hazafele jövet vettem egy friss veknit, s mikor takarítottam, a „régi” kenyeret betettem egy zacskóba.

Gondoltam jól jön ez valamelyik hajléktalannak, a betonrengeteg lakói nálunk Nagyváradon ugyanis ilyenkor télen, a kukák mellé külön teszik le a kajamaradékot, mert van, akinek ez is sokat jelent, ez a maradék, ez a másoknak "szemét"... ez az Élet… szóval, ha már ott volt az ötlet, a száraz kenyér mellé berámoltam a még a frigóban levő kajamaradékokat, egy darabka kolbászt, pár fasírtot, amit én már nem kívántam s elindultam, hogy levigyem a kuka mellé.

A lépcsőházban az egyik öreg néni megszólított. Látásból ismerem a nénit, itt lakik az egyik , emeleti parányi lakásban. Fejkendős, tiszta, igaziból takaros, de igen szegényes mama, olyan amilyet az ember elképzel valami klasszikus történetbe…