A tudósok egy újabb egyiptomi rejtvényt próbálnak megoldani - A Kígyó évében meglelték Imet városát, amit Wadjet kobraistennő tiszteletére építették
Régészek egy igazi megapoliszra bukkantak Egyiptomban. Az óriási várost egyetlen célra építették: a kígyók imádatára. Eddig csak legendák keringtek a titokzatos rituáléról. Most a kutatók állítólag eljutottak odáig a végzett kutatások nyomán, hogy biztosra állítják, meg tudják mondani, hogyan történt valójában az egész kígyóimádó rítus. Talán az sem véletlen - legalábbis egyes feltételezések szerint - hogy a felfedezést pont a Kígyó évében hozták nyilvonosságra. A kígyó szimbolisztikája érdekes módon újabban már leplezetlenül bukkan fel amúgy a Mély Állam “elit-csoportjainak” körében is.
Ahogy az sem elhanyagolható tényező, hogy a védőoltásnak hazudott, több milliárd ember ellen bevetett, genetikai biológiaifegyvert, a COVID19-szérumot is kígyóméreggel “dúsították”.
A kígyóimádat szimbolisztikája furcsa és meghökkentő módon bukkan fel újra 2025-ben. És nem úgy tűnik, hogy az embert szolgálná. A kígyóimádat kultusza több vallásban fellelhető. A kereszténységben a kígyó jelképe egyértelműen azonosul a Gonosszal, elég ha az első emberpár szimbolikus történetére gondolunk, amikor Sátán kígyó képében kísérti meg Ádámot és Évát, hogy megakadályozza a teremtett ember isteni tulajdonságokkal való felruházását. De lássuk röviden az új kígyóistenhez kapcsolódó egyiptomi kutatásokat.
A Manchesteri Egyetem és a Szadati Egyetem régészeinek közös expedíciója már régóta dolgozik a Nílus-delta hatalmas területein. A kényelem és biztonság kedvéért drónfotózást használnak. És most, ismét átnézve a képeket, a tudósok valami újdonságra bukkantak.
A folyótorkolat keleti részén hatalmas agyagtégla-felhalmozódást találtak, amelynek körvonalai egy városra emlékeztettek. Amikor a szakértők megérkeztek a helyszínre, nem értették azonnal, mivel van dolguk. Az efféle építészet, enyhén szólva, nem jellemző az ókori Egyiptomra.
Fotó: az Egyiptomi Turisztikai Minisztérium közösségi oldalai. Imet egyiptomi városában végzett ásatások során talált tárgyak.
Egy tökéletesen kikövezett mészkő tér, lenyűgöző gabonatárolók... De a lényeg, nem ez volt, hanem a többszintes épületek.
„A toronyházak (néha négy-öt emeletesek) jelenléte azt mutatja, hogy a város korának virágzó és sűrűn lakott gazdasági és politikai központja volt” – mondta Nicky Nielsen, a Manchesteri Egyetem egyiptológia tanszékének vezető előadója, az ásatások vezetője.
Imet egyike azon városoknak, amelyek abban a korban keletkeztek, amikor Egyiptomot Ptolemaiosz Szótér, Nagy Sándor hadvezérének leszármazottai uralták. Érthető, hogy a Kr. e. 4. századi hellén hódítás a népesség hirtelen növekedéséhez vezetett. Az embereket valahova le kellett telepíteni.
Fotó: az Egyiptomi Turisztikai Minisztérium közösségi oldalai. Imet egyiptomi városában végzett ásatások során talált tárgyak.
Az egyiptomiak képzett építőmesterei, rendkívüli megoldást találtak. De még ennél is érdekesebb, jegyezte meg Nielsen, egy másik felfedezés: egy széles, aszfaltozott út vezet át a település központjában. A szakértők először úgy vélték, hogy elhagyatott. De aztán a homokban egy erős alapra, oszlopokra, több szobára és egy oltárra bukkantak.
Minden azonnal a helyére került. A tudósok megértették, hogy kinek is épült valójában a Nílus-delta metropolisz.
A fennmaradt feliratok alapján ítélve a szentélyt Vadjet istennőnek szánták. Hagyományosan vörös koronát viselő nőként ábrázolták – ez Alsó-Egyiptom szimbóluma. Azonban egy másik kép is található – egy kobra.
Fotó: Az egyiptomi istennő Wadjet
Ősidők óta ez az állat a bölcsességet, a misztikumot, a rejtélyt szimbolizálja. Valamint az árulást és a sors kiszámíthatatlanságát is. De az egyiptomi wadjet ennek pont az ellentéte.
Ozirisz mítosza elmondja, hogyan döntött úgy Ízisz istennő, hogy elrejti fiát, Hóruszt az alvilág gonosz uralkodója, Széth elől. Széth meg akarta ölni a gyermeket, és a mennyben akart uralkodni helyette. A legenda szerint Ízisz és a gyermek a sűrű nádasban – nevezetesen a Nílus-deltában – rejtőztek el.
Széth akaratából vihar tört ki a folyón. A vihar napokig tombolt. Ekkor egy kígyó, Wajit, az anya és gyermeke segítségére sietett. Titokban ételt vitt Horusnak, majd farkával elkezdte lengetni a nádszálakat, és Seth téves nyomra tévedt. Ízisz és fia akadálytalanul elmenekülhettek az üldözők elől.
Fotó: Anadolu, Tutanhamon temetkezési maszkja kígyókkal a homlokán - a Wadjet szimbóluma
Niki Nielsen csapata szerint ez a mítosz magyarázza Imet városának helyét. Itt, a Nílus legmagasabb árvizének pontján állt állítólag a kobra istennőnek szentelt szent központ.
Később a kobraistenség képe némileg átalakult: Egyiptom egyesítésével az Alsó-Királyság védőszentje lett. A fáraók a kobrát tekintették a királyi hatalom forrásának. Emiatt Wadjet képét a királyi fejdíszre - pschentre - helyezték.
A tudósok nemrég fedezték fel, hogy ki mást pártfogolt.
2023 májusában cseh régészek egy jó állapotban fennmaradt aknasírt fedeztek fel Abusirban. Az elhunyt egy bizonyos Djehut'iemhat volt, aki az i. e. első évezred közepe körül halt meg.
Az egész sírkamrát varázslatokat tartalmazó hieroglifák borították. És ezek mind a kígyókhoz szóltak.
Fotó: Dzsehutiemhat sírja
„A kígyó imádat ilyen erős hangsúlyozása valószínűleg a temetkezési tulajdonos személyes választásának köszönhető” – mondta Miroslav Barta, a Cseh Egyiptológiai Intézet igazgatója.
Ez érthető, hiszen Dzsehutijemhat írnokként nagyon fontos pozíciót töltött be az udvarban. Hagyományosan az írás istene egyiptomi Thot volt, íbisz fejjel. Cseh szakértők azonban azt feltételezik, hogy különböző korokban hasonló tiszteletet tulajdonítottak a kígyóknak is.
Például az egyiptomiak gyakran nevezték Wadjetet "zöldnek", és tisztelték őt az élet adójaként és a növények pártfogójaként. Különösen azokét, amelyek a folyók ártereinek termékeny, mocsaras talaján nőnek. Ezek egyike a papirusz, amelyből az azonos nevű papirusz-tekercseket készítették.
Egyelőre azonban a kutatóknak több kérdésük van a kobraistennővel kapcsolatban, mint amennyi válaszuk van. Az Imet városában folyó ásatások folytatódnak. Lehetséges, hogy a tudósok hamarosan valami újat megtudhatnak a titokzatos és rejtélyes Wadjetről.
**************************************************************************************************
KEDVES OLVASÓK! Figyelem! A Modern Apokrifek szerkesztősége kéri Önt, ha eddig nem fizetett elő, tegye meg! A jelenlegi információs hadviselésben segítse oldalunkat, hogy a valós híreket juttassuk el magyar nyelvű Olvasóinknak, így is védve őket a félrevezetéstől!
Maradjon a valós híreknél, fizessen elő az oldalra!
IDE is lehet az előfizetési díjakat vagy támogatásokat küldeni, ez esetben az utalás megjegyzéséhez mellékeljék az előfizetői e-mail címet is:
Szőke Mária Magdolna
Románia
BCR, RO26RNCB0318078127860001
SWIFT: RNCB ROBU
Ha velünk akar maradni létrehozhatja vagy megújíthatja előfizetését. Erről részletek itt: Olvasóink kérésére: Lépésről-lépésre bemutatjuk, hogyan lehet előfizetni a Substacken a Modern Apokriffek oknyomozói híroldalra
Jaj, de hisz az nagyon kígyó🐉 🫣
Hogy lehet ilyen állatot szeretni, na meg tisztelni?- mikor csúszik, mászik, tekereg, nyálkás,sziszeg, mar,.........juj, de félelmetesek.
Imádni valók az állatok, de az legyen szőrös, simogatható, legyen 4 lába, tudjon szaladni, lehessen vele játszani,.........
Elnézést, csak annyit akartam írni, hogy én kívánok nekik sok sikert a további feltárásokban, csak nehogy kígyóveremre bukkanjanak.
Wadjet meg nyugodjon békében ott ahol van a kobráival.